Néhány nappal ezelőtt jelent meg az NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése a munkaügyi hatóság 2015-ös évben lebonyolított ellenőrzéseinek tapasztalatairól.
A jelentés áttanulmányozása után általánosságban elmondható, hogy 2015-ben a hatóság kevesebb munkáltatót (17.375) vont ellenőrzés alá, mint 2014-ben, amikor is 18.048 munkáltató munkaügyi szabályosságát ellenőrizte a hatóság. Sokan azt gondolhatják, hogy az ellenőrzések leginkább a közepes, vagy nagy cégeket érintik, azonban ez korántsem igaz. A fent említett, ellenőrzés alá vont munkáltatói tömegnél összesen 89.000 munkavállaló volt érintett, vagyis egyértelműen látszik, hogy a kis, vagy éppen a mikró vállalkozások is a hatóságok célkeresztjébe kerülhetnek.
Szintén csökkenő tendenciát mutat, hogy míg 2014-ben az ellenőrzött munkáltatók 73%-ánál, addig tavaly csak 69%-uknál állapítottak meg munkaügyi jogsértést.
A kiszabott munkaügyi bírságok mértéke is csökkent, ugyanis összesen 1.367 munkáltatóval szemben állapítottak meg bírságot a hatóság ellenőrei több, mint 222 millió forint értékben. (Azonban a képet árnyalja, hogy több, mint 2.500 esetben az ellenőrök bírságot helyettesítő figyelmeztetés szankcióját alkalmazták köszönhetően a Kúria 2/2013. KMJE jogegységi határozatára tekintettel a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. § (1) bekezdése alapján.)
Nem nagyon változott az ellenőrzések iparági eloszlása a 2014-es adatokhoz képest. Tavalyi évben is az ellenőrzések csaknem háromnegyedét a kereskedelemben, a vagyonvédelemben, az építőiparban, vagy éppen a vendéglátásban tevékenykedő cégek körében bonyolították le.
A jelentésből kiolvasható, hogy továbbra is az egyik legfőbb munkaügyi jogsértés a feketefoglalkoztatás. Az ellenőrzések alapján feltárt jogsértések esetében összesen 10.659 fő esetében nyert megállapítást, hogy vagy munkaszerződés, vagy bejelentés nélkül történt a foglalkoztatásuk. Továbbra is gyakran találkoznak az ellenőrök a munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértésekkel, de legalább ilyen arányban állapítanak meg hiányosságokat a munkaidő-nyilvántartás vezetésével, vagy valótlan rögzítésével kapcsolatosan is.
A dokumentum kitér arra is, hogy az ellenőrzött munkáltatók esetében több alkalommal tapasztalták a felügyelők a munkabér késve történő kifizetését, vagy a pótlékok elmaradását, mely miatt szintén jogsértés került megállapításra.
Sok munkáltató a szabadságok kiadására vonatkozó szabályok betartását mellőzte oly módon, hogy nem biztosította a munkavállalók számára naptári évenként egy alkalommal a 14 nap egybefüggő munkavégzés alóli mentesülést.
“Érdekes” adat továbbá, hogy 2015-ben összesen több, mint 6.500 közérdekű bejelentés és panasz érkezett a hatósághoz. A névtelen bejelentések aránya elérte a 27%-ot. “Sok esetben előfordul az is, hogy egy volt munkavállaló tesz bejelentést a még ott dolgozó munkatársai érdekében azzal, hogy neki már veszteni valója nincs, de a többi munkavállaló foglalkoztatási körülményein egy munkaügyi ellenőrzés kérésével talán még javíthat” – adja közre a tapasztalatokat a jelentés.
A fenti adatok és információk is azt bizonyítják, hogy továbbra is nagy gondot és odafigyelést kell minden munkáltatónak fordítania a pontos és szabályos munkaügyi adminisztrációra az elmarasztalás, a bírságok elkerülése érdekében.